Mottó: „Akinek sok pénze van, annak lehet spekulálni, akinek kevés a pénze, annak nem szabad spekulálni, akinek pedig egyáltalán nincs pénze, annak muszáj spekulálni.” André Kostolany


2008. február 6., szerda

Módosítások módosított módosításai

Megjelent: Csíki Hírlap, 2008. 02. 05, kedd 

Nem csalás, nem ámítás, le sem merem írni, nem hiszik el, de bárki ellenőrizheti a pénzügyminisztérium weblapján: a 2007-es év végéig összesen 86 darab, 53 számozott és 33 számozatlan, csak megnevezéssel ellátott nyomtatványról kell tudjon egy törvénytisztelő vállalkozó, alkalmazott vagy megbízott könyvelő, ügyviteli szakember. S mindezt csak annak érdekében, hogy el ne vesszen, és ki tudjon törni az adóbevallási és adóügyi bürokrácia dzsungeléből vagy inkább a rendeletek minotauruszi labirintusából. 


Kiutat keresve, határidőktől, büntetésektől és tévedésektől rettegve, bukdácsolva és nem Ariadné útmutató fonala után tájékozódva, inkább táncolva ezen a kötélen, hogy ne hozzon bajt munkaadó gazdája és saját fejére, például egy 14 ezer lejes büntetés és egyéb ínyencségek formájában.
 
Ezek a nyomtatványok különböző, az államkasszába befizetendő adók előzetes és utólagos bevallásában, adóügyi eljárásokban használatos nyilatkozatok, űrlapok, kérések, értesítések, kiközlési modellek. S ha valakinek úgy tűnne, hogy mindez kevés – és a pénzügyminiszternek vagy az általa irányított hadseregnek így is tűnt! – hamar ki is egészítették még vagy három-néggyel mostanában.
 
Ha ennek egy részét, természetesen, nem is használja az ember fia-lánya, akkor is kellene ismerni. Nem kevésbé azokat a törvénykönyveket, törvényeket, sürgősségi rendeleteket, kormányhatározatokat, miniszteri és más hatóságok rendeleteit, határozatokat és ezek alkalmazási útmutatóit, és módosításának módosított módosításait, amelyek ezeknek a nyomtatványoknak az okozóiról, az adókról, a nyomtatványok használatáról, kitöltési útmutatóiról szólnak. Egy vizsgára készülve a 5000-ik oldalnál már múlt év elején abbahagytam a számolást – nem az olvasást –, pedig folyamatosan jelentek meg újak és módosítások, csak most december-január fordulóján és csak megnagyolva is több mint 1000 oldalnyi.
 
Félelmetesnek tűnik, de ehhez még hozzájönnek az intrastat-jelentések, a pénzmosással kapcsolatos, a cégek 10 ezer lej feletti követeléseinek és tartozásainak jelentési kötelezettségei, a környezetvédelemmel, helyi adókkal stb.-vel kapcsolatos „deklerációk”.
 
És hogy a rémségek, akarom mondani bürokrácia, nem kicsiny, hanem kolosszális boltjának még néhány elemét felvillantsam, ott vannak a minden munkaadó rémálmainak netovábbjai: a bérekkel és bérjárulékokkal kapcsolatos jelentések, bevallások. Szám szerint 8-10, de már nem csodálkoznék, ha lemaradtam volna az utolsókról, és most már 12 lenne belőle.
 
Amikor ezek a sorok megjelennek, már rég ki kellett számítani, le kellett vonni, hozzá kellett adni, osztani és szorozni, és utána le kellett a hatóságokhoz tenni az áfa, a jövedelem, az osztalék, nerezidens és a helyi adók, a nyugdíj, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói és munkavállalói járulék utáni és a felsorolt több mint 100-ból vagy 30-40 adónemnek megfelelő adóbevallási nyilatkozatot, nyomtatványt. El kellett készíteni és le kellett adni a bérek növekedése miatti, munkaszerződést módosító okiratokat. Akinek éjjel-nappal, hétvégeken dolgozva volt ideje rá, aki olvasta, tudta, hallotta, akinek volt szerencséje.
 
És ki kellett volna cserélni a cégalapító okiratokban található tevékenységi kódokat (CAEN), módosító okirattal és sok pénzért. Nagyon megváltoztak. Hogy nincs határideje ennek a dolognak? Dehogy nincs, hatályba léptek 2008. január 1-jétől. Más hatálya nincs, csak ez, és a kényszerítő körülmények: a fuvarozóknak és fuvarszervezőknek nem adnak engedélyeket, csak ha új a kód, az egészségügyi és különböző hatóságok által kibocsátott működési engedélyek már ehhez vannak kötve. És nem utolsósorban, de utolsónak említem a munkabalesetek biztosítási alapjába befizetett járulékot, amelynek nagyságát a cégek, ezeket a kódokat alapul véve állapítják meg, természetesen január 1-jétől. Van jó hír is: ez a befizetés kisebb lesz 26,65 százalékkal, az átlag 1,032 százalékról 0,757 százalékra csökkent, ami más bérjárulékokkal együtt 4 % körüli csökkenést jelent, könnyebbséget a munkaadónak. De hogy mégse legyen teljesen felhőtlen az örömük, a jó hírben van egy kis rossz hír is: hiába csökkentek a százalékok, nőttek az alapok, amelyhez viszonyítva ezeket kiszámítjuk, lejelentjük és befizetjük.

Nincsenek megjegyzések: