Kivánságok és reménységek ideje van

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 12. 21, kedd 

Mindenkinek nehéz volt a most múló év, de annak a kis- és középvállalkozói rétegnek, amely rendes gazdasági körülmények között, egy rendes országban a fejlődés motorja, a gazdaság munkára fogott igásállata, a legtöbb adót tejelő fejőstehene, a munkaerő nagy részét foglakoztató munkaadó, -satöbbi, satöbbi-, nagyon nehéz évet kell zárnia.

Mielőtt jó lehet, először rossz lesz (2.)

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 12. 07, kedd


A fenti címet adtam nemrég egy írásomnak. Az nagyrészt makrogazdasági kilátásokról, gazdaságpolitikai intézkedésekről szólt, amelyek távolinak tűnnek, és nem tudhatjuk, hogy pontosan mikor és milyen konkrét következményekkel járnak. Most azonban azokról írok, amelyek itt kopogtatnak a kisebb-nagyobb cégek, vállalkozások s a könyvelők kapuján. 

 

Advent előtti gondolatok

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 11. 23, kedd

Emlékeznek, mekkora volt az (irreális) optimizmus még 3-4-5 stb.évvel ezelőtt? Hitelt hitelre vett fel mindenki, a jólét megállíthatatlannak látszott. Történt akkor, azokban a bolond időkben, az egyik céges ügyfelem felvett egy olyan munkást, aki addig, 33 évesen sohasem volt alkalmazott, nem volt munkakönyve. Alig telt el három hónap, fizetési igazolást hozott, hogy ki kellene tölteni, mert hitelt szeretne felvenni az egyik legnagyobb bankunktól. Felkaptam a fejem, hitelt felvenni, minimálbérre, három hónap munkaidő után, évekre? Nem hittem a fülemnek, dolgozott bennem még a bankos múltam, az óvatosság, a beidegződés, hogy a bank akkor ad esernyőt, mikor süt a nap, és akkor veszi el, amikor esik az eső. S most akkor mi történt? 

 

Rosenthal- és Pygmalion-effektus

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 10. 12, kedd

Viszonylag rövid idő alatt kormányunk több áldozatot szedett, mint a válság.A költségvetési szektor megreformálása helyett fizetésnyirbálás és elbocsátások. A vállalkozók támogatása helyett ezreket tántorított el egy életre az egyéni kezdeményezéstől, az önállóságra való törekvéstől, csírájában ölve ki a hitet,a reményt, az önbizalmat, még a bátrabbjából is, hogy valaha önmaga igazi gazdája, ura legyen. Tette ezt síppal-dobbal-nádi hegedűvel, minden eszközzel, ami csak szóba jöhetett: a veszteségre fizettetett adóval (minimáladó), a folyamatos zaklatással felérő ellenőrzésekkel, az alkalmazások és munkaügyi-munkavédelmi eljárások bonyolultságával,az üzemanyag költségek le nem írhatóságával, a beruházási munkákra ki nem fizetett költségvetési összegekkel, satöbbi, satöbbi, ezzel az egész vállalkozóellenes politikával. 

 

Egyéni vállalkozók függő vagy alárendelt tevékenysége

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 08. 03, kedd

Senki sem szeret adózni, sem magánemberként, sem cégként. Nem azért dolgozunk, nem azért hozunk létre egy céget, dohogjuk, mondjuk, hogy adót fizessünk. Nem csoda, hogy minden joghézagot, minden zavaros megfogalmazást kihasználunk, ha lehet, hogy csökkentsük az amúgy is megcsappant jövedelmünkből, bevételünkből fizetendő „bírságot”, az adót. Igy történt ez az alkalmazás helyetti számlázás esetében is, a munka kiadásával az „egyéni vállalkozónak”, amivel valójában az alkalmazottra hárítottunk az adók, a nyugdíj és az egészségügyi járulékok fizetésének gondját. Különösen, ha fiatal, az ő dolga, hogy mennyi munkanélküli hozzájárulást, mennyi nyugdíjat akar fizetni, hisz az messze van még, de a banknak a hitelt most kell törleszteni, most kell megélni. S vajon mindez miért történt így? 

 

Egy rossz kormánynál mi lehet rosszabb?

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 06. 15, kedd

Az, hogy nincs remény egy jobbra! Mármint a kínálat ismeretében! „Mondd, te kit választanál”, ha arra kerülne sor, a mai bizalmatlansági indítvány megszavazása után? Kiben, hol keressük a bizalmat, főként most, hogy bevallotta hatalom (Blaga) és ellenzék egyaránt (Geona, Mitrea), hogy „hazudtunk reggel, éjjel meg este”.Már ami az ország pénzügyi-gazdasági helyzetét illeti. 

 

Ki lehet-e védeni két válságot?

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 06. 01, kedd

Pénz-ügy ennek a rovatnak a címe, nagyon találóan, mert most minden, hangsúlyosabban, mint eddig, erről az „ügyről” szól, a pénzről s leginkább annak hiányáról.

Nem kell pesszimistának, sem optimistának lenni, az előző nem visz sehová, az utóbbi nem lehetséges. Ha sírunk, nem lesz jobb a helyzetünk, de ha nem sírunk, sem változik. Egyetlen lehetőség van: realistának kell lenni. Nem én találtam ki, a számtalan tudós pénzügyi elemző egyikétől hallottam. A napokban még a csapból is a kormány intézkedéseinek az elemzése és szidása folyik. Vajon mit jelenthet realistának lenni a mai román realitások mellett, megspékelve a világgazdasági válsággal? 

 

Ha azt mondja a Valuta Alap...

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 05. 11, kedd

Ha azt mondja Jeffrey Franks, a FMI romániai küldöttségének vezetője, a maga udvariasan csendes, politikusan megfogalmazott és mégis határozott módján, hogy nagy a baj, akkor rettenetesen nagy a baj. Románul mondta, és nem angolul, hogy jobban megértsük, megtanult románul, amióta idejár, hogy ne lehessen elferdíteni, amit mond. Hogy most már eleget kell tenni ezeknek a szigorú vállalásoknak, tovább nem lehet tolni, halasztani. Kommentálni lehet, dohogni, mérgelődni haragudni is lehet, szidni a politikusokat, a kormányt, Boccal az élen, Băsescut, a krízist, az egész világot. 

 

Szubjektív kérdőív

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 04. 13, kedd

Az elmúlt héten hivatalos voltam egy szakmai érdekvédelmi szövetség konferenciájára, ahol különböző nagyságú cégek vezetői, tulajdonosai voltak a főszereplők, s ahol nekem egy rövid kis előadásban a könyveléssel kapcsolatos aktuális tudnivalókról kellett volna szólnom. Sajnos, a sors beleszólt a programomba, és nem tudtam ott lenni. De mialatt az eseményre készültem, gondolatban tervezgettem, és míg konkrétan készültem az előadásra, nagy dilemmában voltam. Mit lehet mondani majd, hogy egyformán érdekes és hasznos legyen mindenkinek, mert a különböző méretű cégek bizonyos szempontból a könyvviteli dolgokban is különböznek. Most nem arra gondolok, hogy másként kell egy kis cég eszközeit lekönyvelni vagy amortizálni, mint a nagy cégekét. Azt ugyanúgy kellene. 

Olyan, mint az időjárás…

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 03. 30, kedd


Úgy kellene a gazdasági jó hír a lelkünknek, a közérzetünknek, mint a napsütés, az igazi tavasz a szervezetünknek. De amilyen az időjárás, olyanok a hírek. Egyszer rövidujjasak, s egy kicsit vidámabbak, jobb hangulatúbbak, és arról szólnak, hogy nem kell adóelőleget fizetni, ezáltal a nem létező nyereségadót megadózni. De a másik oldalon máris borús, télies, mégis aggódhatunk, tele bizonytalansággal, mert ha nem lesz igaz, hogy megszüntetik, akkor csak jó három hét van a befizetésig, április 25-ig. 

 

Pénz-Ügy - Ennyire Bocladozni mégsem járja!

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 03. 17, szerda

Az év végén nagyon sok minden változott az adótörvénykönyv módosulása miatt, és amiatt, hogy egységesíteni kell az uniós rendelkezéseket. Új és újabb szabályok, jelentések,„deklarációk”, ami negyedévi volt, azt most havonta kell bevallani, amit eddig nem kellett, azt most kell. Ilyenek például az uniós (ki-be) szolgáltatások, árukivitelek és behozata­lok. 

 

Van egy jó hírem, és van még....

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 03. 03, szerda

Kezdem az elsővel. Nagyon jó az, hogy egy pénzügyminiszteri határozat alapján, előzetes ellenőrzés nélkül adják vissza a cégeknek az 5000 és 10000 lej közötti áfa-követeléseket. Máris vannak olyan cégek, amelyek örömmel konstatálhatták, hogy ennyire egyszerűsödött az eljárás, mert már visszakapták a kért áfát, sokkal, de sokkal hamarabb, mint remélni merték. Azért jó megoldás ez ebben a nincstelenségben, ebben a pénzínséges világban. Ha nem is tűnik olyan nagynak ez az összeg (kisebb vállalkozásoknál igenis az!), nem mindegy, hogy sanyarogva lessük hónapokig, hogy mi lesz már, mert a sok ellenőrzéssel leterhelt adóellenőrök nem érnek rá, vagy éppen keresztellenőrzésekre kell várni, amivel mint a gumi, úgy nyúlt a visszaadások határideje, vagy egykettőre visszakapod, és legalább te gazdálkodsz ezzel az összeggel, nem az állam.