A hó mint nyersanyag

Megjelent: Csíki Hírlap, 2012. 02. 07., kedd

Gyönyörűen nehéz telünk van. Elbűvölnek a hótól roskadozó ágak, körülöttünk szikráznak a hegyek, ha nehezen kibújik a nap(tegnapelőtt megtörtént egy rövid időre).Óriási pelyhekben, órákig hull hó. Soha ennyi ötletes hóembert nem kürtöltek világgá a közösségi oldalak, sem ennyi szépséges felvételt nem készítettek a mi Tündérországunkról. Az is igaz, hogy a mostani csoda ketyerékkel nem kell órákig lesni a szép pillanatokat.

És jó helyen is lakunk, a hegyek kifogják a kellemetlen, kabát alá bújó szeleket, a hóviharok nagy részét, az utak is, kisebb-nagyobb kieséssel, járhatók.

Milyen lehet a fukushimaiak karácsonya?

Megjelent: Csíki Hírlap, 2011. 12..20,  kedd

Lassan vége az évnek, még egy pár nap van karácsonyig, hamarosan sül a diós-mákos bejgli, fő a töltött káposzta, itt lesz a varázslatos szenteste égi fénye, s aztán máris az év utolsó napja, azaz a számvetésé. A családoké és a vállalkozásoké egyaránt, amikor számba vesszük, hogy mennyire voltunk vagy nem voltunk szerencsések.

De addig is még „finisben” vagyunk, a karácsonyi ünnepek előtti legnagyobb hajrában gyorsan telnek az utolsó adventi hét napjai. Mindenféle sietésben benne vagyunk! Ha elég korán kelünk, láthatjuk, hogy sietnek az emberek a hajnali rorátéra, aztán a későbbi órában a munkába, iskolába. Aztán alig múlik nyolc óra, és máris hallani, hogy püfölik, a piszokra,porra vagy ki tudja kire-mire haragvó, a takarítással kissé megkésett emberek a szőnyegeket, és látni, ahogy függönynélkülivé válnak, és tisztításra várva kinyílnak a házakon az utolsó ablakok. 

Baj van Köpecen!

Megjelent: Csíki Hírlap, 2011. 11.08,  kedd 

Az az igazság, hogy innen, ebből a perspektívából, nagyon úgy néz ki, hogy sötétben tapogatóznak azok, akik hatalmasságukban sorsunk egy részéről döntenek. Ha ilyen sokk érte az unió nagyhatalmú vezetőit, mint az azóta visszatáncolt görög népszavazás híre, akkor valami baj van Köpecen, s ezt most már nem Baróton igazítják, a hagyományok szerint, hanem Brüsszelben, Cannes-ban vagy Athénban, vagy ki tudja, hol.
Hogy miként lehetett ilyen sunyin megharapni a látszólag segítséget nyújtó (de a saját pénztárcájukat is féltő!) védő kezeket, elég ránézni a térképre, és a zónát nevén nevezni. Sohasem volt híres ez a földrajzi hely, történelmi vidék, vagy hogy nevezzem, ami felnyúlik egészen az erősen fogyó zöld hegyeinkig, arról, hogy tartanák az adott szót, az adott szónak lenne becsülete, inkább volt nevezetes ama bizonyos, hírös köpönyegforgatásáról. Ennek a levét isszuk mi is itt időtlen idők óta!

Forradalmi (gazdasági) idők

Megjelent: Csíki Hírlap, 2011. 10.25,  kedd

A hétvégén, nézve a magyar forradalomra szépen vagy kevésbé szépen emlékezőket, hallgatva az ünnepi híreket, hallom, hogy a magyar kormányfő nem vett részt az ünnepségeken (amiért kapott is hideget-meleget), mert fontosabb volt, hogy a brüsszeli barikádokon legyen, a magyarság érdekeit képviselje és megoldásokat javasoljon, mint az otthoni megemlékezéseken szónokoljon.
 

Hirtelen bevillant a gondolataimba az, hogy vannak olyan magyarok, akik most is, ezekben a vérzivataros gazdasági időkben, ha nem is olyan nagyot, világrendszereket repesztőt, bomlasztót, de mégis, apró kis forradalmakat csinálnak. Persze, nem olyan véres és felemelő eredménnyel, de a folyamatok sok mindenben hasonlítanak, egy fontos különbséggel, hogy a „fegyelmezetlenségért”, a sorból való kilógás miatt járó kígyó és béka, a megtorlás, az átkok nem keletről, és nem ágyúval, hanem szóban és írásban belülről, és belső segítséggel, Nyugatról jönnek.

Egyszerűbben alapíthatunk céget

Megjelent: Csíki Hírlap, 2011. 10..04,  kedd

A kormány elhatározta, hogy leegyszerűsíti a cégek létrehozásának módját, internetes módszerrel három nap alatt lehet ezt megtenni. Még nincs hatályban a törvény, de ha megjelenik és be is tartják, nagyon egyszerű lesz az eljárás, és még az alapítási költségek is csökkennének. Jó lesz, de eddig sem az alapítás bonyolultsága volt a legnagyobb gond!

A kormánynak vannak jó megmozdulásai, de sokszor, amit az egyik kezével ad, azt valahogy két kézzel veszi vissza a másik oldalon. Az utóbbi tíz évben alig volt olyan félév, hogy ne történt volna valamiféle törvényi módosítás a cégalapításban. Hol az engedélyeztetési eljárás módosult, hol az alapító okiratot kellett módosítani a társasági törvény változásai miatt. Máskor pedig a tevékenységi kódokat, számokat kellett módosítani (cod CAEN), évente, kétévente, mert radikálisan megváltoztak, kicserélődtek, összevonták vagy kiterjesztették a tevékenységeket. Később, mert az Unióval harmonizálni kellett ezeket, időközben tiltott lett pár kód, vagy csak egy-két kóddal működhettek bizonyos üzleti tevékenységek. Sorolhatnám, de a lényeg az, hogy a sok kötelező módosítás miatt mindannyiszor mélyen a zsebbe kellett nyúlniuk a cégeknek. Sok cég alapító okirata évek óta nem tud megfelelni a törvényes előírásoknak, költői túlzással élve, „törvényen kívül van”, mert mire sikerült megmódosíttatnia a papírjait az egyik változtatás miatt, addigra jött egy újabb, és újabb, végeérhetetlenül.

„Valóság-(keserű)só” román módra

Megjelent: Csíki Hírlap, 2011. 09.20,  kedd

Olvasom, hogy a Román Nemzeti Bank egyik szakembere szerint a bankoknak és a hitelfelvevők egy részének romlani kezdett a memóriája, és elkezdtek ismét növekedni a lakosság euróban felvett hitelei, ugyanakkor romlott a kis- és középvállalkozások törlesztési hajlandósága, bedőlt hiteleinek aránya. Ha 2008-ban a rossz hitelek, a nem törlesztett hitelek aránya egy statisztikai felmérés szerint 1,18 százalék körüli volt, ez a szám ma már hatszor több, 7,41 százalék. Ijesztőek ezek a számok, és ha így van, akkor száz törlesztőből ma már hétnél is több nem tud megbirkózni a hiteleivel.

Mi nem is vettük észre, hogy véget ért az első…

Megjelent: Csíki Hírlap, 2011. 08.23,  kedd 

...és máris itt a második válság – mondják. Olyan lesz, hogy emellett az első csak híradó volt a moziban, a lényeg csak ezután következik – vetíti előre az egyik, az eddigi válság miatt „sokat tapasztalt” ügyfelem, akinek pedig a sok gondja, baja, nehézségei miatt aligha van ideje magasröptű gazdasági elemzéseket olvasni. Azt mondja, nem is kell, érzi a bőrén, tapasztalja, hogy milyen nehéz, és egyre nehezebb munkához jutni s aztán az elvégzett munka után a jogos jussunkat behajtani. Mindezt olyan mosolyogva és tettre készen, újabb munkára indulva, hogy azt gondolom, íme, itt van a válság elleni orvosság, legyünk optimisták, még ha nehézségeink vannak is, nekünk nem érdemes a nagyvilág dörgedelmes jóslataira hallgatni, tenni kell, amit lehet.

Tényleg vége a jóléti társadalomnak?

Megjelent: Csíki Hírlap, 2011. 07.25,  kedd

Tegnap volt az utolsó nap, amikor még el lehetett vinni „per pedes” a 112-es egységes adónyilatkozatot a hivatalba, és ott letenni papír alapon. Ennek most már vége, nincs pardon, e-mailben és elektronikus aláírással ellátva kell beküldeni mindenkinek, akinek alkalmazottja van és fizetés utáni adót és járulékokat fizet, mindegy, hogy cég vagy egyesület, egyéni vállalkozó vagy multi, van könyvelője vagy nincs, internetnek lenni kell, és elektronikus aláírásnak szintén. S ha már ezt elektronikusan küldjük, akkor a többit is érdemes: a nyereségadóval, az áfával, az osztalékadóval kapcsolatosat, satöbbi, satöbbi.

Szemfényvesztő hírek a kisvállalkozások könyvelésének egyszerű voltáról

Megjelent: Csíki Hírlap, 2011. 04. 18, kedd 

A miniszterelnök úgy jelentette be ezt a változást, hogy azt lehetett hinni, ezzel együtt a Kánaán is megérkezik ide ebbe a hitelekkel, inflációval, korrupcióval, munkanélküliséggel és ostobasággal megnyomorított országunkba, mert ismét “megsegítették” a nemzetgazdaságot,s különösen azt a 349000 kisvállalkozást, akinek 35000 (?) eurónál kisebb az árbevétele.

Megszületett a számviteli törvény módosításának tervezete, és elterjedt, hogy ezeket a kis cégeket nem kell hivatásos, független, engedéllyel rendelkező, számlaképes könyvelőnek könyvelnie, elég, hogy ha - a tervezet szerint és egy kis költői túlzással - az illető egyetemet végzett gazdasági igazgató, vagy szakirányú egyetemet végzett közgazdász. És szerződése van. 

A mi mindennapos panaszaink és a japánok

Megjelent: Csíki Hírlap, 2011. 03. 22, kedd

Milyen jó lenne, ha igaz lenne, hogy rokonok vagyunk a japánokkal, gondoltam magamban, mikor hallgatva a rádiót, megszólalt egy tudós, egy magatartáskutató, aki évekig élt és végzett kutatómunkát Japánban. Elmagyarázta, miért ilyen fegyelmezettek a japánok, és hogy miért fognak gyorsan kilábalni ebből a szerencsétlenségből. Azért, mert az első gondolatuk nem a siránkozás, elégedetlenség, a külső körülmények okolása, hanem az, hogy miként segíthetnének másokon, a közösségen, a hazájukon; hogyan és mit lehet tanulni a történtekből, és gyorsan újra felépíteni mindent, amit lehet, még jobban, ahogy volt, nem várni segítséget senkitől, sem külföldtől, sem mástól, dolgozni, tenni azonnal, maradéktalanul. Az, hogy a természetet szidják, meg sem fordulna a fejükben, mert tudják, hogy minden, a föld, a tenger, a hegyek, a hurrikán, a földrengés isteni eredetű. Tudják, a természet hatalmasabb, mint az ember. 

Új cashflow sportjátékok a láthatáron!

Megjelent: Csíki Hírlap, 2011. 02. 28, kedd 

„Mindaz, ami mögöttünk van, és mindaz, ami előttünk áll, jelentéktelen
csekélység ahhoz képest, ami bennünk lakozik.”(Oliver Wendel Holmes)

Ami körülöttünk zajlik nap mint nap, meghatározza az életünket, még az is, hogy most vámos-vadászat folyik. Ennek a hirtelen reflektorfénybe került, nemzeti vámos-sportnak, amit félig előttünk, félig zárt ajtók mögött játszanak, észak-dél, kelet-nyugat irányban, lentről fel és fentről le, rég ismeretesek a szabályai, a legjobb játékosait, a sztárokat is minden határ és nem határ menti városban és faluban
ismerték. Időtlen idők óta fejlődik, gyarapodik, s ha csak arra gondolunk, hogy egy jobbacska játékos pozíció ára honnan hová fejlődött, sejthetjük (ha felfogni képtelenek is vagyunk), hogy milyen jóféle sportjáték volt ez.

Kivánságok és reménységek ideje van

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 12. 21, kedd 

Mindenkinek nehéz volt a most múló év, de annak a kis- és középvállalkozói rétegnek, amely rendes gazdasági körülmények között, egy rendes országban a fejlődés motorja, a gazdaság munkára fogott igásállata, a legtöbb adót tejelő fejőstehene, a munkaerő nagy részét foglakoztató munkaadó, -satöbbi, satöbbi-, nagyon nehéz évet kell zárnia.

Advent előtti gondolatok

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 11. 23, kedd

Emlékeznek, mekkora volt az (irreális) optimizmus még 3-4-5 stb.évvel ezelőtt? Hitelt hitelre vett fel mindenki, a jólét megállíthatatlannak látszott. Történt akkor, azokban a bolond időkben, az egyik céges ügyfelem felvett egy olyan munkást, aki addig, 33 évesen sohasem volt alkalmazott, nem volt munkakönyve. Alig telt el három hónap, fizetési igazolást hozott, hogy ki kellene tölteni, mert hitelt szeretne felvenni az egyik legnagyobb bankunktól. Felkaptam a fejem, hitelt felvenni, minimálbérre, három hónap munkaidő után, évekre? Nem hittem a fülemnek, dolgozott bennem még a bankos múltam, az óvatosság, a beidegződés, hogy a bank akkor ad esernyőt, mikor süt a nap, és akkor veszi el, amikor esik az eső. S most akkor mi történt? 

 

Rosenthal- és Pygmalion-effektus

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 10. 12, kedd

Viszonylag rövid idő alatt kormányunk több áldozatot szedett, mint a válság.A költségvetési szektor megreformálása helyett fizetésnyirbálás és elbocsátások. A vállalkozók támogatása helyett ezreket tántorított el egy életre az egyéni kezdeményezéstől, az önállóságra való törekvéstől, csírájában ölve ki a hitet,a reményt, az önbizalmat, még a bátrabbjából is, hogy valaha önmaga igazi gazdája, ura legyen. Tette ezt síppal-dobbal-nádi hegedűvel, minden eszközzel, ami csak szóba jöhetett: a veszteségre fizettetett adóval (minimáladó), a folyamatos zaklatással felérő ellenőrzésekkel, az alkalmazások és munkaügyi-munkavédelmi eljárások bonyolultságával,az üzemanyag költségek le nem írhatóságával, a beruházási munkákra ki nem fizetett költségvetési összegekkel, satöbbi, satöbbi, ezzel az egész vállalkozóellenes politikával. 

 

Egy rossz kormánynál mi lehet rosszabb?

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 06. 15, kedd

Az, hogy nincs remény egy jobbra! Mármint a kínálat ismeretében! „Mondd, te kit választanál”, ha arra kerülne sor, a mai bizalmatlansági indítvány megszavazása után? Kiben, hol keressük a bizalmat, főként most, hogy bevallotta hatalom (Blaga) és ellenzék egyaránt (Geona, Mitrea), hogy „hazudtunk reggel, éjjel meg este”.Már ami az ország pénzügyi-gazdasági helyzetét illeti. 

 

Ki lehet-e védeni két válságot?

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 06. 01, kedd

Pénz-ügy ennek a rovatnak a címe, nagyon találóan, mert most minden, hangsúlyosabban, mint eddig, erről az „ügyről” szól, a pénzről s leginkább annak hiányáról.

Nem kell pesszimistának, sem optimistának lenni, az előző nem visz sehová, az utóbbi nem lehetséges. Ha sírunk, nem lesz jobb a helyzetünk, de ha nem sírunk, sem változik. Egyetlen lehetőség van: realistának kell lenni. Nem én találtam ki, a számtalan tudós pénzügyi elemző egyikétől hallottam. A napokban még a csapból is a kormány intézkedéseinek az elemzése és szidása folyik. Vajon mit jelenthet realistának lenni a mai román realitások mellett, megspékelve a világgazdasági válsággal? 

 

Ha azt mondja a Valuta Alap...

Megjelent: Csíki Hírlap, 2010. 05. 11, kedd

Ha azt mondja Jeffrey Franks, a FMI romániai küldöttségének vezetője, a maga udvariasan csendes, politikusan megfogalmazott és mégis határozott módján, hogy nagy a baj, akkor rettenetesen nagy a baj. Románul mondta, és nem angolul, hogy jobban megértsük, megtanult románul, amióta idejár, hogy ne lehessen elferdíteni, amit mond. Hogy most már eleget kell tenni ezeknek a szigorú vállalásoknak, tovább nem lehet tolni, halasztani. Kommentálni lehet, dohogni, mérgelődni haragudni is lehet, szidni a politikusokat, a kormányt, Boccal az élen, Băsescut, a krízist, az egész világot. 

 

Még egy év válság és a lelki állóképesség

Megjelent: Csíki Hírlap, 2009. 02. 17, kedd

Biztosan közgazdasági Nobel-díjat kapna az a bölcs, aki meg tudná mondani, hogy ezekben a szokatlan időkben hogyan kell viselkednie az embereknek, a gazdaság szereplőinek, a bankoknak, a kis- és nagyvállalkozónak, a munkaadónak vagy a munkavállalónak, de még a kormányoknak is, annyira szokatlan, mélyreható változásokat okoz ez a válság. Tudjuk, hallottuk, hogy volt, van sokféle bankválság, pénzügyi válság, gazdasági válság, van már rendszerválság is, de olvastam, hogy ez az átfogó nagy válság jellemválságot is fog hozni. 

 

Mi az, hogy etikátlan?

Megjelent: Csíki Hírlap, 2009. 02. 03, kedd

Mit gondolnak, most például etikus vagy etikátlan a kormány, hogy a kínlódó cégekért, emberekért, milliókért nem tesz semmit, vagy legalábbis nem olyan gyorsan, mint kellene? Vagy inkább én vagyok az etikátlan, mert merem bírálni félelem nélkül a kormányt (hál’istennek, mert legalább a sajtóból elmúltak a Ceausescu-idők), a magas kormányt? 

 

Vajon mi vár ránk 2009-ben?

Megjelent: Csíki Hírlap, 2009. 01. 06, kedd

Elmúlt az ünnep, a legszebb, legjótékonyabb, bút-bajt felejtető, fészekmeleg szeretetünnepünk, a karácsony. Eltelt szilveszter is, ez a máskor nagy tervekkel, fogadalmakkal teli, zajos világi ünnep, és úgy tűnik, mintha egy kicsit fázósabb, didergősebb lett volna, mint régen. Nem mindenki mert és tudott önfeledten belemerülni a mulatásba, mint máskor.

Nem volt felhőtlen a jövőbe tekintés, és fogadalmak helyett csak hessegtettük a gondolatainkba betoluló aggodalmakat: ma még nincs itt az ideje, ma még ne gondoljunk semmi rosszra, ma még ne aggodalmaskodjunk. Majd, ha elmúlik az ünnep. Általában nem szeretjük a bizonytalant, azt, ami idegen, ismeretlen, kifürkészhetetlen, de úgy, ahogy most elnézem, rég nem indultunk új esztendőben ilyen titkokkal terhes utakra.