Céges dolgainkban, üzleti kapcsolatainkban sok mindenre kell figyelni. Nem utolsósorban föltétlen le kell ellenőrizni, különösen, ha számunkra idegen, először látott partnerrel szándékozunk üzletet kötni (néha akkor sem árt óvatosnak lenni, ha az ügyfél régi ismerős, mert időközben változhatott a helyzete!), hogy rendelkezik-e érvényes áfa-fizetői minőséggel, adószámmal.
Az adószámunkat (jelen esetben az áfa-fizetők áfás adószámára gondolok: pl. RO 22222222) felfüggeszthetik egy sor dologért, de a január elsejétől módosított adótörvénykönyv még megtoldotta, illetve kiterjesztette újabbakkal ezeket a „lehetőségeket”, és komoly szankciókat ír elő a „bűnös” cégnek is, ugyanakkor a velük kapcsolatban lévő ügyfelek szintén rosszul járnak.
Vegyük sorra, melyek azok a helyzetek, amelyekért az adóhatóság felfüggesztheti vagy elveheti, rövidebb vagy hosszabb időre, esetleg véglegesen az áfa-körbe tartozás lehetőségét egy cégtől vagy egy egyéni vállalkozótól.
Az adóhatóság mindenekelőtt azokat a cégeket fosztja meg az áfa-fizetői minőségüktől, amelyeket inaktív kategóriába sorolnak az adóeljárási törvénykönyv előírásai. Egyszerűbben: azokról van szó, akik féléven keresztül nem tesznek le semmilyen, kötelező (adó)bevallást és nyilatkozatot, kibújnak az adóellenőrzések alól azzal, hogy nem található a székhelyük, vagy nem azon a székhelyen tevékenykednek, amelyre bejelentkeztek a hatóságnál.
Az áfás adószámot akkor is bevonják, ha a cégbíróságnál a cégünk tevékenységét időlegesen felfüggesztettük. (Sokan vannak, akik a megengedett három évre talonba tették a cégüket, jobb lehetőségekre várva.) Az előbbi helyzetekben, ha megszűnnek a kiváltó okok, hivatalból visszaadják az áfás besorolásunkat.
Felfüggesztik az áfás adószámot abban az esetben, ha egy cég ügyvezetője vagy tulajdonosai, vagy maga a cég bizonyos adóvétségek miatt az adóvétségek nyilvántartójába kerül. Ha a vétségtől fehérre mostuk magunkat, kérésre „megbocsátanak” nekünk.
Akkor is baj van, ha a cégünk, amely havi vagy negyedéves áfabevalló volt, két egymás utáni periódusban egyáltalán nem tett le áfás nyilatkozatot (decont de tva). Ebben az esetben, ha a hanyagságunk először fordult elő, és rendesen bepótoljuk a mulasztottakat, kérvényben és nyilatkozatban megindokoljuk, miért nem voltunk jogkövetők, és megfogadjuk, hogy ezután rendesek leszünk, három hónapra a felfüggesztés után visszakaphatjuk az adószámunkat. Ha ismételten vétkezünk, véglegesen törlik az áfás bejegyzésünket.
Újabban azokra a cégekre is szemet kell vetnie a hivatalnak, amelyeknek a letett áfás nyilatkozatai fél évig „üresek”, nem árulkodnak tevékenységről, nem tartalmaznak egyetlen beszerzést vagy eladást sem. Ha kérést teszünk le, és nyilatkozzuk, hogy a adószám visszaadását követő hónapban dolgozni fogunk, megadják a lehetőséget erre. Ha 180 napig nem kérjük vissza az elvesztett áfás körbe tartozást, örökre búcsút inthetünk ennek a lehetőségnek.
Azok a cégek, amelyek inaktív besorolásúak, az ideiglenesen felfüggesztett áfások az eladásaik után be kell fizessék az áfát, de a beszerzéseik után nem vonhatják le azt.
Azok a cégek pedig, amelyeknek megszüntették az áfa-bejegyzését, és mégis tevékenységet folytatnak, minden adó- és áfabefizetéssel tartoznak az államnak az eladott termékeik és szolgáltatásaik után, de semmilyen költséget és áfát nem vonhatnak le, és nem ismerhetnek el.
Legrosszabbul mégis a velük kapcsolatban lévő cégek járnak, mert ártatlanul csőbe lettek húzva: ők egyik esetben sem írhatják le a „bűnösöktől” vásárolt áruk és szolgáltatások költségeit, sem ezek áfáját.
S honnan tudjuk, hogy egy ilyen céggel van dolgunk? Hát ez jó kérdés, szokták az interjúalanyok válaszolni, ha nem tudnak azonnal válaszolni a feltett kérdésre. Itt is ez a helyzet, mert a törvény szerint léteznie kellene egy olyan nyilvántartónak (registru) az adóhatóság weblapján, amely percre pontosan feltünteti ezeket a cégeket. Csakhogy ezzel a nyilvántartóval még gond van… Egyébként is, mi történik, ha már minden nagyon pontos és aktuális lesz, minden szükséges adatot tartalmaz, de a beszerzés pillanatában nincs kéznél a laptop, vagy egyéb internetfüggő ketyere (ha van egyáltalán ilyesmije a mi kis- vagy nagyobb vállalkozó, gyanútlan hősünknek), hogy megnézhesse, van-e érvényes áfaszáma a vele szemben álló, mondjuk, építőanyag-nagykereskedőnek.
Itt jut eszembe és mondom el, még egyszer (írtam már róla), hogy ha valakinek rendes áfás bejegyzése van, az nem jelenti azt, hogy automatikusan uniós bejegyzéssel is rendelkezik. Az unióba lépés után egy ideig benne volt majd minden áfafizető a VIES-ben, de ez megváltozott a sok áfa-csalás miatt. Ennél a fejezetnél született egy újabb törvény és egy újabb nyilvántartó (registru). Ezért, mielőtt bárki is uniós behoztalra vagy kivitelre adná a fejét, és eddig nem tette, nincs gyakorlata benne, kérdezze a könyvelőjét, és jegyeztesse be magát ebbe a nyilvántartóba. Hallottam több olyan esetről, hogy hirtelen elhatározásból a cég vezetője uniós ügyletet szeretett volna lebonyolítani, és csak a külföldi helyszínen vette észre, hogy nem szerepel a VIES-ben, vagy a többszöri árukivitel után a külföldi partner vette észre, hogy nincs valami rendben.
Sajnos, csak a bejegyzés után lehet tevékenykedni, de akkor már igen, sőt kell is, amúgy is jön a bátorító, serkentő tavasz.
Egyébként sokszor azt gondolom, hogy ennyi lehetetlen és még lehetetlenebb előírás, rendelkezés mellett, amelyet még a szakma sem képes megemészteni, feldolgozni, ismerni biztonságosan, majdnem (!) kamikaze-nak kell lenni, ha vállalkozni akarsz. S a válságról, a gazdasági környezetről még ma nem is tettem említést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése