Pénz-Ügy - Még egy kevés a pénztárkönyvről és egyebekről

Megjelent:  Csíki Hírlap, 2008. 06. 24, kedd

Nemrég hallottam, hogy „vállalkozóbarát” törvényeink ötezer olyan cikkellyel rendelkeznek, melyek különféle büntetéseket, cégre róható penzumokat tartalmaznak. Félelmetes.

A házi pénztárral kapcsolatos szabályok be nem tartása miatt is van még egy jó pár. Ilyen szabály az is, hogy mindig napra készek kell lennünk a pénztárkönnyvvel, a pénztárban kell lennie annak a pénznek, amivel a pénztárkönyv szerint rendelkezünk. Jó, ha megérdeklődjük a könyvelőnktől, ha nem tudnánk pontosan, hogy nekünk mennyi pénzünk is van a házi pénztárban – a könyvelés szerint. Mert a pénzügyőrség ellenőrzésekor például kérésre be kell mutatnunk az összeget. Súlyos következményei lesznek, ha nem tesszük. 

 

Lehet, hogy sokan furcsának találják a fenti mondatokat, de sok kezdő vállalkozó – és nem csak azok – azt gondolják, hogy ha a övék a cég, övék a pénztárban lévő pénz is, és azt tehetnek vele, amit akarnak. Különösen azoknak nehéz az átállás, akiknek azelőtt egyéni vállalkozói engedélyük volt, mielőtt áttértek kft.-re. Az igaz, hogy a cég a miénk, de sajnos el kell számolni a pénzekkel, így a pénztárban lévővel is. Meg kell tanulnunk kiadni, bevételezni a pénzeket, bevezetni-kivezetni, újból és újból elszámolni, havonta legalábbis a könyvelőnkkel, s ha nem stimmel valami, megbeszélni, hogy mit javasol, mit tegyünk. De jó tudni azt is, hogy ha van egy általunk kiállított 40 ezer lejes számla, abból készpénzt csak 5000 lejt kaphatunk, ennyit fizethet készpénzben a vevőnk, a többit, a 35 ezer lejt kötelező a cég számlájára utalni. Mi sem fizethetünk a szállítónknak 5000 lejnél többet egy nagyértékű számlából. Nem lehet, nem szabad szétdarabolni egy nagy számlát azért, hogy azt 5000 lejenként fizessünk, szintén bankba utalni kell a különbözetet. Ezeket a dolgokat is meg kell tanulnunk, amíg még akkora a mérete a cégünknek, hogy tanulni és uralni tudjuk az egészet, és amíg nem kerül sokba a tanulás.

Az is fontos információ, hogy most, amikor az EU-s beszállítások és kivitelek egyezőségét kampányszerűen ellenőrzik, és az áfás bevallásnak és a 390-es jelentésnek egyeznie kell a partnerünk által, az ő országában lejelentett összegekkel – ezt itt, helyben is le tudják ellenőrizni.

Csak ez a meg nem egyezőség 12 ezer lejbe kerül, a többit még nem is tudjuk. És az sem mindegy, hogy egy multinacionális cégről vagy egy most induló és még bukdácsoló megélhetési cégről, kényszervállalkozóról van szó. A büntetés mégis teljesen egyforma. A törvény előtt mindenki egyenlő, csak a körülmények nem azonosak, és a feltételek sem. Lehet, de az sem biztos, hogy egy nagy cég, egy multi lerázná magáról ezt az összegű büntetést, mint a kutya a vizet, de a kényszervállalkozó, akinek az egész évi forgalma alig nagyobb egy ilyen büntetésnél, bezárhatja a boltot.

Azt hallottam külföldi ügyfeleimtől, hogy ha ott valamit tévedtél, és egy postányira látszik, hogy nem ’adócsalni’ akartál, mert az egyik jelentésben, például az áfásban már lejelentetted, hogy volt neked uniós tranzakciód, az ottani hatóság először behívat. Tisztáznod kell, és meg kell oldanod a tévedésedet, és csak azután büntet, ha tényleg rosszindulatú és hanyag vagy, és többszöri felszólításra sem akarsz közreműködni.

Nálunk ez még nem így van, de nincs mit tenni, ha vállalkozni akarunk. Lehet, hogy mégis olcsóbb a tanulás?