Azt gondolnánk, hogy ilyen melegben és a szabadságolások teljében a kormány is lankad, pihenni vágyik, és legalább a nyár idejére nem ad új feladatokat a cégeknek, könyvelőknek.
Rosszul gondoltuk, mert elég sok minden megjelent június-júliusban.
Például a 91/2008-as sürgősségi kormányrendelettel az adótörvénykönyv is megváltozott. Igaz csak 2009. január 1-től érvényesek ezek az új rendelkezések, de jó, ha idejében tudunk róluk. Ha a 101-es számú adóbevallási nyilatkozat szerint egy cégnek negatív az adóalapja, akkor ezzel az elhatárolt és áthozott veszteséggel a következő hét adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét.
Eddig ezt öt évig lehetett megtenni. Mindig a legrégebbi veszteséggel kell csökkentenünk az adóalapot. Azért emelték ötről hét évre, mert sok az olyan befektető, aki nem tudja az indulás okozta veszteségeket öt év alatt behozni.
A 93/2008-as sürgősségi kormányrendelet szerint kiterjesztették az egészségügyi hozzájárulás adóalapját olyan jövedelmekre, amelyekre az adótörvénykönyv alapján nem fizetünk adót. Ide tartoznak a napidíjak, ételjegyek, minden rendű-rangú segélyek, minden saját vagyontárgy eladásából származó jövedelem stb.
Ez még olyan friss rendelkezés, és leginkább annyira hihetetlen így első ránézésre, hogy még aludnunk kell rá egy párat. Addig vagy kitisztul vagy kitisztázzák a szakhatóságok, mert ha így marad, az ijesztő.
A sok törvény és és sürgősségi kormányhatározat által folyamatosan változtatott 82/2001-es számviteli törvény is teljesen új ruhájába szökkenve jelent meg a 454/2008-as Hivatalos Közlönyben. Ezt olvasva gondoltam, leírom, hogy milyen büntetéseket tartalmaz. Az alábbi csak egy pár cikkely abból a különböző törvényekben található ötezer cikkelyből, amely állítólag a cégek megregulázására használatos.
Tehát a számviteli törvény szerint szabálysértésnek minősül:
1. Ha cégünknél olyan anyagi javakkal, értékpapírokkal, készpénzzel, illetve más jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezünk, amelyek bármilyen jogcímen is vannak birtokunkban, nincsenek lekönyvelve, nem szerepelnek a könyvelésünkben, nyilvántartásunkban. Ezt 1000–10 000 lej közötti összeggel büntethetik.
2. Ha nem tartjuk be azokat a pénzügyi és gazdasági minisztériumi rendelkezéseket, amelyek a következő dolgokra vonatkoznak:
a) a cég könyveit nem vezetjük, és nem töltjük ki rendesen (előző cikkeimben írtam a cég könyveiről)
b) ha minden gazdasági pénzügyi műveletre nem töltünk ki könyvelési bizonylatokat és más igazoló okiratokat, illetve azokat nem akkorra könyveljük le, amikorra szólnak. Ha nem vigyázunk a bizonylatainkra, nem irattározunk rendesen, és ha elvesztek, megsemmisültek és/vagy ellopták ezeket, nem pótoljuk a rendelkezések szerint.
A fenti hiányosságok (a–b) 300–4000 lej közötti büntetéssel sújthatók.
c) ha nem tartjuk be a leltározással kapcsolatos rendelkezéseket (kb. 11 oldalas)
d) ha nem tartjuk be az éves pénzügyi beszámolóval (népnyelven az éves mérleg) és annak könyvvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket
e) nem tesszük le a Pénzügyi és Gazdasági Minisztérium helyi kirendeltségeihez az éves pénzügyi beszámolót
A c, d, e pontért 400–5000 lej büntetés adható.
f) ha nem töltjük ki és nem tesszük le a Pénzügyi és Gazdasági Minisztérium helyi kirendeltségeihez azokat a periodikus pénzügyi és könyvelési jelentéseket, melyeket a törvényes rendelkezések előírnak, 500–1500 lejünkbe kerül. Ha a késedelem tizenöttől harminc napig terjed, akkor már 1000–3000 lejbe, ha harminc napnál többet késünk, 1500–4500 lejbe kerülhet.
g) azok a cégek, amelyeknek nem volt semmilyen tevékenységük és nem nyilatkoznak ilyen értelemben, 100–200 lej közötti büntetésre számíthatnak.
h) ha a törvény szerint nem hozzuk nyilvánosságra, vagyis nem tesszük le cégbíróságra az éves pénzügyi jelentéseinket, akkor ezt keservesen megbánhatjuk, mert ezt 2000–30000 lej közötti pénzbírsággal sújtható.
3. Ha olyan pénzügyi jelentéseket készítünk, melyek téves és összefüggéstelen adatokat tartalmaznak, ez 200–1000 lej.
4. Nincs írott nyilatkozat a cég ügyvezetése (administrator) részéről, hogy a pénzügyi jelentéseket az érvényben lévő számviteli alapelvek alapján készítettük el, és hitelesen tükrözik a cég pénzügyi pozícióját, hatékonyságát és minden olyan információt, amely a cég tevékenységével kapcsolatos. Ugyanez vonatkozik a kapcsolt vállalkozásokban az anyacégre is.
5. Ha a ügyvezetés, a vezetés és a cégfelügyelet nem tartja be az éves pénzügyi jelentések kiköltésével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezéseket. Ugyanez vonatkozik a kapcsolt vállalkozásokban az anyacégre is. A 4 és 5-ös pont 400-tól 5000 lejjel bírságolható.
6. Ha kapcsolt vállalkozások esetében az anyacég ügyvezetése, a vezetése és a cégfelügyelete nem tartja be a konszolidált éves pénzügyi jelentések kitöltésével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezéseket, akkor ez neki 10 000–30 000 lejbe kerülhet.
Ezeket a büntetéseket a pénzügyőrség, az adóhatóság és más ilyen hatáskörrel ellátott pénzügyminisztériumi szakemberek alkalmazhatják.
Mivel most vakáció van, és valami jót is mondjak: itt van mindjárt a lehetőség, hogy ha középiskolás diákot, egyetemistát alkalmazunk vakációban maximum hatvan napra, akkor a bruttó minimálbér 50 százalékával megsegíti cégünket az állam bácsi. Ez úgy történik, hogy a segély összegét levonjuk a munkaadói hozzájárulásból (contributie somaj datorat de catre angajator), nem kell befizetni.
Azt, hogy miként kell eljárni, pontosan leírja a 72/2007-es törvény, de az biztos, hogy érdemes. Ne ijedjünk meg egy kis bürokráciától, használjunk minden kedvezményt, amit az állam nyújt, mert hogy vesz (elvesz) eleget, azt a fentiek is bizonyítják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése