Kell vagy nem kell újrakódolni a cégeket?

Megjelent: Csíki Hírlap, 2009. 03. 17, kedd

Most, miután kalandosan, mégis méltóságteljesebben és egyenesebb gerinccel, mint bármikor, duplán is megtartottuk ezt a lélekmelengető, minden tavaszi csodálatos ünnepünket, és két-háromsoros vaskordonok nélkül meghallgattuk helyi elöljáróink eddigi legszebb márciusi beszédét, nehéz visszarángatnunk magunkat a mindennapokba. 

 

Nehéz, de annyi bizonytalanság mellett jó, hogy most már biztosan tudjuk, kit választunk, kire adjuk voksunkat. És azt is nagyon jó tudni, hogy ha az ünnepi fáklyák ki is aludtak, van és maradt fáklyaemberünk, akinek szerény és végtelenül emberséges őrlángja irányt mutat, hogy minden nehéz, szinte lehetetlen helyzetből van kiút, ha eléggé eltökélt és tisztességes a cél, amelyet kitűztünk magunknak.

Ez példa lehet számunkra, életviteli, politikai, gazdasági és pénzügyi dolgainkban, de azok is figyelhetnek, akik pillanatnyi haszon reményében szeretnek tisztességtelen előnyökre szert tenni, megtéveszteni embereket, vállalkozókat, cégeket. A tapasztalat mutatja, s maga a válság is nemkülönben, hogy aki hosszú távon és becsületesen gondolkodik, az alkothat csak maradandót, más minden, ami manipulálásra, csúsztatásra, hazugságra, csalásra épül, arról előbb-utóbb kiderül, hogy emberi vagy történelmi léptékkel mérve csak kérészéletű volt, elmúlt. A Római Birodalomnak is vége lett, a hitleri és ceuasescui diktatúráknak is, de volt ebből már nekünk saját, csíkszeredai változatunk is, nem is kell történelmi távlatokban gondolkodni, és annak is vége lett. A válságnak is vége lesz, de addig is tisztázni való dolgaink vannak, s mindjárt itt az első: ki kell-e cserélni a cégek régi tevékenységi köreit, ezeket a CAEN-kódokat, ahogy köznyelven mondjuk? (CAEN - Codul Activitãtilor din Economia Nationalã, vagy magyar szaknyelven TEÁOR, vagyis a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere).

Kell, az biztos. A tevékenységi kódok megváltoztak, hála az uniós 1893/2006/EK rendeletnek, és ezeket kell alkalmazni egész Európában, ezért született 2007. április 20-án a Nemzeti Statisztikai Hivatal elnökének 337-as rendelete. Ez a rendelet megjelent már 2007-ben a 299-es Hivatalos Közlönyben, és életbe lépett 2008. január elsejei hatállyal.

Amikor ez megjelent, és vele a kötelezettség, hogy a cégeknek ismét tejelniük kell a cégbíróságnál, akkor a vállalkozói társadalom felháborodása miatt és annak nyomására megjelent a 322/2008-as kormányhatározat, amely előírta, hogy költség- és illetékmentesen ki lehet cserélni a tevékenységi köröket (a már meglévőket!) 2009. március 1-ig. Hogy ez mennyire volt ingyen, csak azok tudják, akik ilyen módon cserélték ki a kódjaikat. Az ingyenesség határideje volt 2009. március 1., és nem a fenti rendelet életbelépésének ideje, mert az továbbra is maradt 2008. január 1. Most az úgynevezett ingyenességet hosszabbította meg a kormány 2010. március 1-ig, a 185/2009-es kormányhatározattal, a kötelezettséget nem.

Azt jó tudni, hogy a Cégbíróság (Registrul Comerþului), ahol ezeket a műveleteket elvégzik, ingyen vagy nem ingyen, egy olyan közintézmény, amely bár kirendeltségeivel együtt az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt van megszervezve, jogi személy, akinek a saját bevételeiből kell megélnie, eltartania önmagát. Ennyit az ingyenességről. S bár sokan megteszik, a Cégbíróság (Registrul Comerþului) intézménye nem tévesztendő össze a Kereskedelmi Kamarával (Camera de Comert). Ez utóbbi egy autonóm, nem politikai, nem kormányzati, demokratikus szervezet, non-profit jelleggel, amely a vállalkozók kezdeményezéséből jött létre, és az a célja, hogy képviselje a kamarai tagok érdekeit. S a félreértések további elkerülése végett, a Kereskedelmi Kamara ugyanolyan közvetítő a kódok kicserélésében, mint egy ügyvéd vagy bármilyen más tanácsadó cég, akinek ez a tevékenysége.

Visszatérve a cégek újrakódolására, lehet még várni, mert 2010. március 1-ig költség- és illetékmentesen meg lehet ezt tenni. Azonban nem biztos, hogy mindenkinek jó várni, nem biztos, hogy teljes ez az ingyenesség, és azt jelenti, hogy semmit sem kell fizetni, vagy hogy elég a kódokat kicserélni. Lehet, hogy a megváltozott kódokkal együtt a működési engedélyeket is ki kell cserélni, ami már nem ingyenes. Tájékozódni kell, minden eset más és más.

Vannak olyan cégek, amelyek működése megkívánta, például a könyvelő cégeknél, hogy újrakódozzanak, mert a régi kód magában foglalta az adótanácsadást is. Emiatt az Adótanácsadók Kamarája felszólított minden könyvelőcéget, hogy tisztázza helyzetét. Vagy például az építkezési cégek nem vehettek részt állami munkák megpályázásában, csak új kóddal, és van olyan bank, amely nem ad hitelt a cégeknek, ha nincs napirenden a kódjuk.

Mindenkinek más és más a helyzete, s ha régi a cég alapító okirata, akkor a kódokon kívül az alapító okiratot is módosítani kellene. Időközben ugyanis változott a 31/1990-es társasági törvény, többek között például az ügyvezetői hatáskörre vagy közgyűlésre vonatkozó cikkelyei. De ez már egy másik cikk témája.

És csak egy mondatban, de megemlítem, hogy az egyéni és családi vállalkozásoknak 2009. április 15-ig kell kicserélni az engedélyeit, szintén a cégbíróságon, nem kell a helyi, városi vagy községi önkormányzathoz, azaz polgármesteri hivatalhoz fordulni. Saját maguk végezhetik el ezt a műveletet, de közvetítőt is megbízhatnak a fentiek szerint.

Ha a cégek veszik a lapot és rájön­nek, hogy bizonyos esetekben nem kell éppen olyan nagyon sietni, akkor szerencséjük lesz az egyéni és családi vállalkozásoknak. Lesz idejük a határidőig, 2009. április 15-ig megújulni vagy megváltozni, átalakulni kisvállalattá.