Ismét megváltozott az adótörvény és az adóeljárási törvénykönyv is! Már nem is tudom, hányadszor írom le ezeket a mondatokat az utóbbi években de a lényegen ez nem változtat: alaposan és mélyrehatóan megváltozott sok minden ezekben a jogszabályokban.
Sorin Blejnar, a legfőbb adószedő, az adóhatóság elnöke azt nyilatkozta, „hogy az adótörvénykönyvet azért kellett megváltoztatni, mert sok olyan értelmezhető dolog volt benne(?!), ami adócsaláshoz vezethetett. Anélkül, hogy ez szándékos lett volna. Tudjuk, hogy a könyvelőknek időre lesz szükségük, hogy a változtatásokat megismerjék. De azt javasoljuk minden érdekeltnek, hogy alaposan olvassák el és alkalmazzák a törvényt. Az ellenőrzések sokasága várható.” Ismerős szöveg, mintha már nem először hallottuk volna.
Sorin Blejnar, a legfőbb adószedő, az adóhatóság elnöke azt nyilatkozta, „hogy az adótörvénykönyvet azért kellett megváltoztatni, mert sok olyan értelmezhető dolog volt benne(?!), ami adócsaláshoz vezethetett. Anélkül, hogy ez szándékos lett volna. Tudjuk, hogy a könyvelőknek időre lesz szükségük, hogy a változtatásokat megismerjék. De azt javasoljuk minden érdekeltnek, hogy alaposan olvassák el és alkalmazzák a törvényt. Az ellenőrzések sokasága várható.” Ismerős szöveg, mintha már nem először hallottuk volna.
Ahogy az lenni szokott, van ezekben a módosításokban hideg is, meleg is. Van olyan, amelynek a bevezetését már rég szorgalmazza a vállalkozói társadalom, de eddig süket fülekre talált a kormánynál, és olyan is, ami nem arat osztatlan sikert, mert ismét kedvezőtlen, adóalapnövelő hatása van. Felsorolok egy párat, aztán a következőkben, ha szükség lesz rá, és az értelmezések is megjelennek, még visszatérünk rájuk.
Azon kis cégek, egyéni vállalkozások, alapítványok és egyesületek esetében, amelyeknek háromnál kevesebb az alkalmazottjuk és 100 000 eurónál kevesebb az árbevételük, a havi adóbevallást, a hírhedt 112-est, az elektronikus aláírásost ezután negyedévente is be lehet vallani (az elektronikus aláírás marad!). Ez a lehetőség választható, nem kötelező, kérni kell, ha megvannak a feltételek. Annak, aki továbbra is havonta szeretné bevallani és kifizetni alkalmazottai után az adókat és a járulékos költségeket, maradhat a régi rendszer. Több mint kétszázezer vállalkozó alkalmazhatja ezt a módosítást.
Azok a cégek, amelyek elmaradtak adóikkal, de törlesztik tartozásukat az állami költségvetésnek (a helyi adókra ez nem érvényes!) december 31-éig, kedvezményben részesülnek, és eltörlik a büntető kamatok összegét. Ha csak a jövő év feléig sikerül ezt kifizetni, akkor a büntető kamatok ötven százalékát törlik el. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy, 2010. október 1-jétől, ha késünk az adóink befizetésével, napi 0,04 százalék késedelmi kamatot kell fizetnünk már az első naptól kezdve, mindaddig, amíg a tartozást ki nem fizettük. De sajnos, nem ússzuk meg ennyivel, mert ha a 30 napot követő hatvan napig tartó periódusban fizetünk, akkor még a tartozás 5 százalékát fizetjük a késedelmi kamat mellett. Ha csak 90 nap után sikerül egyenlítenünk, akkor még be kell fizetnünk a tartozás 15 százalékát büntetésként. Ezeket a büntető kamatokat törli el az állam a fenti módon.
A bezárt turisztikai célú ingatlanok adóját megnövelik 5 százalékra. Ebben a számban benne van az, hogy nemrég háború indult a turizmusban tapasztalható fekete működések ellen. Sokan megszüntették hivatalos tevékenységüket (sokaknak sohasem volt engedélyük!), és feketén folytatják a szállásadást és egyéb turisztikai szolgáltatásokat.
Ami szintén nagyon érzékenyen érint nagyon sok kisebb céget: hogy ha a kiszállási napi díj (13 lej) államilag szabályozott összegénél nagyobbat, többet adunk az alkalmazottaknak, azt a fizetéshez hasonlóan adózni kell. Eddig az adótörvénykönyv a magáncégeknél ennek a két és félszeresére, 32,5 lejre (ugyanígy valutában) adott lehetőséget.
Most már mindenfajta központi költségvetési adót minden hónap 25-éig kell bevallani és kifizetni, ez egységes, és mindenkinek könnyű megjegyezni.
Változott a külföldi ügyféllel kötött szolgáltatói szerződések bevallásának kötelezettsége, kibővült ez a kör, és most már nem csak a cégekre, hanem a fizikai személyekre, az egyéni, családi vállalkozásokra nézve is kötelező.
A szállásadók minden fajtája a szállásadásból származó bevétel egy százalékát kell, hogy befizesse kötelező módon a helyi költségvetésbe. Eddig helyi határozat függvénye volt ez az összeg.
Változott még a függő és független tevékenységgel kapcsolatos fejezet, a kormány újabb próbálkozást tett ennek a jelenségnek a tisztázására, ami nem tűnik most sem sokkal világosabbnak, de az biztos, hogyha egy alkalmazott a munkaszerződéses státusa mellett egyéni vállalkozásban is dolgozik a munkaadójának, akkor azt az adóhatóság átminősítheti teljesen függő tevékenységnek, és ezek szerint a fizetés összes járulékait köteles mindenki megfizetni. A helyi adókkal kapcsolatos többek között az a változás, ami szerint akár hét évre is kedvezményt, adóeltörlést kaphat az, aki önerőből hőszigeteltette a lakását, és ezt bizonylatokkal alá tudja támasztani.
Sok minden más is van még, de az egyik nagyon fontos dolog, ami a késedelmes állami adósságoknál kimaradt, hogy a törlesztési sorrend megváltozott. Mostanig a kamatokba és a büntető kamatokba vették el azt, amit nagy nehezen az adósságával kínlódó adófizető ki tudott fizetni. Így egy nagyon komoly, kilátástalan adósságspirálba kerülhetett, mert ha mindig csak a kamatot és a büntető kamatot tudta kifizetni, az alapösszeg nem tudott csökkenni. Ezután az adósságba veszik el a befolyt pénzt, a kamatok pedig nem nőnek tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése