Vajon mi vár ránk 2009-ben?

Megjelent: Csíki Hírlap, 2009. 01. 06, kedd

Elmúlt az ünnep, a legszebb, legjótékonyabb, bút-bajt felejtető, fészekmeleg szeretetünnepünk, a karácsony. Eltelt szilveszter is, ez a máskor nagy tervekkel, fogadalmakkal teli, zajos világi ünnep, és úgy tűnik, mintha egy kicsit fázósabb, didergősebb lett volna, mint régen. Nem mindenki mert és tudott önfeledten belemerülni a mulatásba, mint máskor.

Nem volt felhőtlen a jövőbe tekintés, és fogadalmak helyett csak hessegtettük a gondolatainkba betoluló aggodalmakat: ma még nincs itt az ideje, ma még ne gondoljunk semmi rosszra, ma még ne aggodalmaskodjunk. Majd, ha elmúlik az ünnep. Általában nem szeretjük a bizonytalant, azt, ami idegen, ismeretlen, kifürkészhetetlen, de úgy, ahogy most elnézem, rég nem indultunk új esztendőben ilyen titkokkal terhes utakra. 

 

Karácsonyi gondolatok arról, hogy van jó a válságban

Megjelent: Csíki Hírlap, 2008. 12. 23, kedd

A nagy karácsonyi készülődésben már majdnem-majdnem elfeledkeztem a válságról, persze csak azokon a hétvégi napokon, amikor otthon és nem a munkahelyen kellett dolgozni. Remélem, még nagyon sok kedves olvasóm így van ezzel. Mert ez a jobbik eset.

Ez időtájt az szokott lenni, hogy amíg az asszony a karácsonyi takarítással, díszítéssel, a függönyökkel, az ajándékvásárlással, vanília és fahéj illatú bejglivel tusakodik, addig a férfiember egy válságos kocsma kisebb készletét szerzi be jóféle itókából. Tevékenysége koronájaként pedig, a tévézés mellett, fejszével, fűrésszel és egyéb fehér fegyverekkel legyőzi a gonosz vastag fenyőtörzset, végrehajtva a világ legbékésebb fegyvertényét: előkészíti díszítésre az angyalnak a karácsonyfát. 

 

Mi a jó a válságban? (2.)

Megjelent: Csíki Hírlap, 2008. 12. 09, kedd

Sohasem gondoltam volna, hogy eljön az idő, amikor mi is, akik pedig csak négyévente egyszer rúgunk a votat nevű labdába, türelmetlenül várjuk az új kormányt, és az Ő gazdaságélénkítő programját. Mert amíg más országokban azzal foglalkoznak, mit találjanak ki, hogy elinduljon, vagy legalábbis ne zuhanjon szabadesésben tovább a gazdaság, mi még azt sem tudjuk, hogy is állunk, mi a valóság, még mindig hisszük is, nem is, hogy válság van. Truman volt amerikai elnök mondta: „a recesszió az, hogy a szomszédod elvesztette az állását, a gazdasági válság az, ha te is elveszted”. 

 

Mi a jó ebben a válságban?

Megjelent: Csíki Hírlap, 2008. 11. 25, kedd

A Csíki Hírlap állandó gazdasági szakértője, Lázár Anna, akinek Pénz-ügy néven kéthetente jelentkező rovata van lapunkban, most a szokásosnál bő­veb­ben fejti ki, amit az átlagember annyira még nem lát: a csíki vállalkozói körökbe is már eléggé mélyen beférkőző gazdasági válság következményeit. A valós tapasztalatokon alapuló tényleírás meghök­kentően sötét képet fest, de szerencsére ebben a bajban is van valami, ami jó.

Tudom, hogy most azt hiszik, elment az eszem, és elkezdem dicsérni a válságot. Nem én találtam ki, olvastam. Mert azt már leszögezhetjük, hogy most válság van. 

 

„Nincs apróm, 10 banit nem tudok visszaadni...”

Megjelent: Csíki Hírlap, 2008. 11. 11, kedd

Hát legyen! Mindig legyen kéznél az a fránya apró! Mert lehet, hogy 10 bani 40 millió régi lejbe kerülhet!

Addig sírunk, kesergünk globálisan, hogy elfelejtjük megnézni, mi történik lokálisan. Zajlik a válság, de közben zajlik az élet. Mármint a választási kampánynak nevezett cirkuszon kívül. Mert történtek sunyi „apróságok”, felsorolok párat. 

 

Zajlik az élet

Megjelent: Csíki Hírlap, 2008. 10. 28, kedd

Vannak, akik még nem érzékelik saját bőrükön vagy cégük cashflow-ján a világban és az itthon zajló folyamatok hatásait, végzik mindennapi tevékenységüket, azt sem tudják, van-e vagy lesz-e válság. Nekik a jobb. És vannak a kettősök, akik szintén nem tudják, van-e vagy lesz-e válság, de nekik már nem jó, mert nekik már komoly gondokat okozott a kamatemelés, a valutahitelű árfolyam különbözete. Vagy olyanok is vannak, akiknek a bevétel kiesése miatt el kellett bocsátaniuk alkalmazottaik egy részét. Mint például abban a szomszédos megyebeli csempegyárban, ahol a külföldi vásárló lemondta megrendeléseit. 

 

Makacsul túlélni

Megjelent: Csíki Hírlap, 2008. 10. 14, kedd

Olyan széleskörű a globalizáció, a világ gazdasági rendszerében minden mindennel annyira összefügg, annyira lerövidültek a távolságok, hogy, ha Amerikában tönkremegy a bankrendszer, vagy legalábbis annak egy része, az azonnal érint minket is. Még ha egyelőre csak egy „kis legyintés vagy szellő” formájában is. Nagyon drukkolok, hogy mi ne érezzünk óránként vihart, orkánt, hogy fejlődő gazdaságunk kibírja azt, amitől Amerika után Németország, Anglia, Olaszország, Japán stb. gazdasága is elkezdett inogni.

Hátha Isãrescu kijelentése: „ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát”, azt jelenti, mi jól vetettük, és emiatt jól fogunk aratni, nem aludni(!), s a fejlődési ütem, ha csökken is, marad legalább a mostanában ígért 6%-on. Mármint 2009-re.